20.~

-Kukucs..! -nyitottunk be, és bedugtam fejem. Niallt pillantottam meg először, aki amint meglátott mosolyogva intett.
-Gyere csak, egyedül vagy? -kérdezgetett. Beléptem barátnőmmel a sarkamon, így megkapta a válaszát.
-Oh, szia Becky. -intett neki mosolyogva. Ez a gyerek olyan cuki.
-Ugye nem zavarunk? -kérdeztem félénken.
-Dehogyis, ne hülyéskedj már... Harry-t hol hagytad? -tért el a témától, és kicsit fura fejet vágott. Elvigyorodtunk Becky-vel.

-Ami azt illeti elfutottunk Louis és Harry elől, tök jó móka volt.. -lelkendeztem.
-Jaja, csak lehet ők nem tartották ilyen humorosnak.. -gondolkodott el barátnőm, amire egyetértően bólintottam.
-Hát.. Nem akarlak megijeszteni titeket. De kifogtátok erre a 2 legallergiásabb embert.. Ilyenkor Harry és Louis képesek a legrosszabbra gondolni, mint például elraboltak titeket, vagy megerőszakoltak egy sötét utcában, egyéb.. -sorolta szemforgatva.
-Érdekes.. -csak ennyit tudott Becky is mondani.
-Hát.. mindegy. Telefon nincs nálam, hogy tudjam velük közölni, szóval majd csak rájönnek hogy itt vagyunk. -vontam vállat.
-Felhívjam őket? -ajánlotta fel Niall.
-Nem lényeg, köszi. -intettem mosolyogva, és levágtam magam a kanapéra. Niall és Becky is csatlakoztak, aztán Zayn és Liam is előkerültek. Miután átestünk a köszönésen és a kisebb eszmecserén, néztük tovább a filmet. Aztán egyszer csak valaki(k) betoppantak..
-Fiúk baj v...Ohh hál' Isten..- Rohant be Harry ordibálva, de miután meglátott minket felsóhajtott.
- Nem vagytok normálisak..Mi van ha valami bajtok esik.?! - És itt kezdetét vette a fejmosás..
- 18 évesen tudunk vigyázni magunkra..Ráadásul fényes nappal van.. - Néztem rá értetlenül.
- Nem, nem tudtok vigyázni magatokra! És az, hogy nappal van még semmit sem jelent..
- Harry..Ugyan már..Most mit vagy úgy oda..?
- Mit vagyok úgy oda..? Mit vagyok úgy oda.?! - Hitetlenkedve nézett rám majd felviharzott. Érdekes fejjel néztem utána, majd a csendben figyelő haverjaimra.
-Én megmondtam.. -nézett rám Niall egy halvány mosollyal. Szúrós szemekkel oldalba ütöttem, majd Louis-ra néztem.
-Tudjátok.. Én nagyon jól titkolom, hogy mérges vagyok.. Majdnem kiakadtam, amikor a telefont nyomtátok ki.. -mosolygott kicsit erőltetetten.

 -És tekintve, hogy Harry már nagyjából elmondta a dolgot, megúsztátok, hogy én is hisztit csapjak. -magyarázta már egy igazi mosollyal.

-Jól van, fiam.. -mondtam, majd felkeltem.
-Szerintem kitudod engesztelni.. De óvatosan, még nem akarok unokákat. -kacsintott Liam, amire kapott egy fejbeütést, és felmentem Harry után. Nagy nehezen kitotóztam melyik az ő szobája, mert elég nagy ez a ház..
-Bejöhetek? -nyitottam be mosolyogva. Láttam, hogy az erkélyen van, szóval csak bementem, és mögé léptem. Átöleltem, és gondolkodtam hogyan béküljünk ki. Bár ez Harry Styles-nál nem nehéz, leveszed a pólód és már rögtön rád veti magát.. Oké, csak vicceltem.. Vagyis nem, de ez van.
-Hajagszoj? -mondtam kislányos hangon, amire megfordult, és rideg tekintettel lesett rám.
-Igen. -mondta nem kímélve. Lebiggyesztettem alsó ajkam, de ez se hatott.
-Harry, csak hülyéskedtünk, ne kapd már fel ezen a hülyeségen ennyire a vizet.. Vegyél példát Louis-ról..! -magyaráztam.
-Louis csak azért nem csapott hisztit, mert én már megtettem, ismerem.. -vágott vissza rögtön, amire nem tudtam már mit mondani, így elnéztem, és így agyaltam valamit.
-Felfogtad, hogy megijedtem? -nézett rám. Felsóhajtottam.
-Harry.. Kb 1 hete még egyedül járkáltam mindenhova, egyedül éltem, egyedül mentem dolgozni, és történt valami bajom? Nem.. -osztottam ki. Ez nekem tényleg elég érthetetlen volt..
-De most már az enyém vagy, és tudnod kell, hogy mindentől megakarlak óvni.. Sok vadállat van a városban, leszarják, hogy fényes nappal van, egy ilyen csinos lány után mint te, hidd el, visszafordulnak. És Becky sem ronda.. Egymást meg nem tudjátok megvédeni.. -magyarázott tovább.
-Akkor sem értelek.. Oké azt levágtam, hogy féltesz, de ez úgy jön ki, mintha nélküled nem mehetnék sehova.. -vágtam vissza, persze rendesen.
-Nem erről van szó.. Ha tudom hogy elmész, hol vagy, mit csinálsz, nyugodtabb vagyok, mert ha esetleg valami baj lenne, tudom hol keresselek.. Ráadásul a telefonodat is otthon hagytad, szerencse, hogy Louis-nak megvolt Becky száma.. -nézett mélyen a szemembe.
-Ha otthon hagytam a telefonom, kitudtátok volna nézni Becky számát. -okoskodtam.
-Ennyire ne nézz hülyének.. Amúgy meg ki volt kapcsolva, nem tudom a pinkódod.. -mosolygott halványan, mint aki győzött.
-Jó-jó.. -forgattam a szemem. Nem szóltam egy darabig, és ő sem, de végül ezt megtörte.
-Megígéred, hogy ilyet nem csináltok még egyszer? -bújt közelebb. Sóhajtottam, majd elmosolyodtam.
-Meg.. -válaszoltam és megcsókoltam. Sokáig szenvedélyesen csókolóztunk, ami közbe mint mindig, Harry a falnak tolt. Tekintve, hogy egy erkélyen vagyunk, leállítottam.
-Csigavér, drágám. És csak hogy tudd, nem lesz ám minden éjszakánk ilyen.. -világosítottam fel.
-Csak szeretnéd.. -mosolygott kajánul, és ajkaimat kezdte el harapdálni.
-Nem, tényleg nem. A végén úgy nézne ki, mintha csak ezen állna a kapcsolatunk, és ha nem fekszünk le, akkor nem bírjuk egymás mellett.. -mondtam neki elgondolkodva.
-Ez hülyeség.. -mosolygott ajkaimba.
-Nem az. -vágtam vissza.
-Az, hogy nem bírom magam fékezni, az mind azért van, mert megőrjítesz.. -folytatta.
-Oh.. Fogd ám rá, Rómeó. -löktem el magamtól és bementem a szobába, hogy letudjak menni a srácokhoz, de persze nem hagyta szó nélkül, vissza rántott, és derekamnál fogva felkapott, majd az ágyra dobott. Felém hajolt, és megcsókolt.
-Pedig ez igaz. -jelentette ki mosolyogva. Megforgattam a szemem, majd közöltem, hogy le kéne menni, mert tekintve nem egyedül vagyunk, és Liam így is perverz hangulatában van, ne hogy rosszra gondoljanak..

-Majd csendesek és gyorsak leszünk és akkor nem fognak gyanítani semmit.. - Elgondolkodva nézett rám.
- Te nem vagy százas..- Vigyorogva bújtam ki alóla.
- Akkor este ? - Elővette a tipikus kölyökkutya szemeket.
- Meg mondtam, hogy nem! És ha még egyszer bepróbálkozol a mai nap folyamán, akkor 1 hétig nem lesz semmi és még csak nálam sem aludhatsz. - Arcáról olvasni lehetett, hogy tudomásul vette az előbb hallottakat. Mosolyogva léptem ki a szobájából és indultam le a nappaliba.
- Harry-t hol hagytad ? - Fordult felém Louis.
- Valószínűleg mindjárt jön.. - Éppen hogy kimondtam ott termett mellettem.
- Szent a béke.? - Nézett ránk kíváncsian Becky mire mosolyogva bólintottam.
- Gyorsak voltatok..És meglepően csendesek.. - Szólalt fel Liam, mire ismételten kapott egy kis fejbeütést.
- Látod.?! Én meg mondtam.. - Csóválta a fejét durcásan. Mindenki 'húú'zott és végre Harry-nek is leesett mit mondott..

Miután ezen túlestünk, néztük egy kicsit a tv-t, majd Becky telefonja csörgött.
-Mond. -szólt bele lazán. Ez az én barátnőm..
-Ja, itt van mellettem, miért? -beszélgetett az illetővel, és mivel én voltam mellette, gondoltam rólam folyik a tárgyalás.
Ránéztem és amolyan "ki az?" fejjel felé böktem. Eltátogta, hogy "Conor". Ja igen, a telefonom otthon van, ráadásul Harry elmondása szerint ki is van kapcsolva.
-Nem tom', odaadom neki. -szólt bele ismét kicsit flegmásan, igen Becky nem igen bírja Conort, de erről már volt szó. Odaadta, majd mielőtt fülemhez emeltem volna, odébb mentem, hogy azért tudják tőlem nézni a tvt.
-Szia, mondjad. -köszöntem bele.
-Szia, cica. Mi történt a telefonoddal? Próbáltam hívni, de még kicsengeni se csengett ki.. -panaszkodott. Ezt a szőkét..
-Nyilván ki van kapcsolva.. De miért hívtál? -tértem a lényegre.
-Csak gondoltam találkozhatnánk megint.. Jól éreztem magam tegnap, szívesen megismételném. -magyarázta. De nekem pont nem volt ehhez kedvem.
-Öhm.. Nem tudom Conor, most nem igen érek rá.. -húztam a szám.
-A pasiddal vagy..? -kérdezte flegmán.
-Igen, képzeld, és a másik 4 barátommal, meg Beckyvel.. És ha még egyszer így kérdezed meg, esküszöm fejbe rúglak telefonon keresztül.. -keltem ki magamból. Már irritáló, hogy minden alkalommal így kérdezi meg. Kintről hallottam kisebb kuncogásokat, de nem foglalkoztam vele.
-Hát jó.. Akkor majd máskor. Szia. -tette le, még elköszönni se volt esélyem, már nem mintha bánnám. Vissza mentem a srácokhoz, akik villámsebességgel vissza rakták a hangot a tv-re, és úgy csináltak mintha eddig is azt nézték volna.. Szemforgatva vissza ültem.
-Hiába minden, tudom, hogy hallgatóztatok.. -informáltam őket. Lerendezték egy mosollyal, majd újra a tvt nézték. Harry mögöttem lévő kezével megsimogatta az arcomat, és közben fejét is közel tette hozzám, majd miközben nyakamat kényeztette apró puszikkal -amitől ismételten kirázott a hideg..-, halkan fülembe súgta.
-Kit kell megverni?.. -suttogta egy halvány mosollyal.
-Senkit. -feleltem szem forgatva. Ránéztem, ami nem volt a legjobb ötlet, mert feje túlságosan közel volt az arcomhoz, így egy milliméter se volt ajkaink közt, viszont a többiek előtt nem akartam. Bár Harry ezt is magasról letojta, egy kaján vigyorral az arcán ajkait az enyémre tapasztotta, de szerencsére mindenki a filmre figyelt. Elváltam tőle, és a mellkasára feküdtem, és így néztük végig a filmet. Ő karomat, arcomat simogatta, én pedig szorosan hozzábújva élveztem ezt az idilli pillanatot a barátommal és a barátaimmal.

A filmen sikeresen bealudtam.. 

19.~

http://yourloveismydrug1dstory.blogspot.hu/ Nézzetek be!xx

Leültem a kanapéra, és körbenéztem. Louis itt hagyta a sapkáját. Felkaptam a kezembe, áttanulmányoztam, majd gondoltam holnap úgy is jön érte, vagy majd mi átvisszük nekik. Elmentem zuhanyozni, és direkt nem vittem be ruhát, hisz volt egy tervem. Zuhanyzás közben alaposabban megterveztem a dolgot, kínozni fogom Harry-t, és megmutatom, milyen érzés ez.. Persze kicsit más módszert alkalmazok, de na.. Őt legjobban csak így lehet kínozni.. Pasik..

Fürdés után gondosan magam köré tekertem a törölközőt, majd áttipegtem a hálóba. Szótlanul sétáltam el az ágyamig, majd Harry felett áthajoltam és a takaró alól előhúztam a pizsamámat. Mikor visszaegyenesedtem láttam, hogy vágyakozva néz végig rajtam.. Akaratlanul is gúnyos mosoly ült ki az arcomra.
- Jó éjt drágám. - Azzal szépen lassan átsétáltam a nappaliba. Pillanatok alatt magamra kaptam a pizsimet, majd törökülésben felültem a kanapéra és bekapcsoltam a tévét. Nem sokkal később ismételten a nyakamnak támadt.
- Akarlak, most.. - Morogta a fülembe, amitől ismételten kirázott a hideg.
- Mondtam már, hogy nem érdemled meg.. - Igyekeztem minden erőmmel a tévére koncentrálni..

Harry nem hagyta abba nyakam szadizását, sőt.. Áttért ajkaimra, de eltoltam magamtól.
-Harry, ne legyél kanos.. -vigyorogtam gonoszul.
-De megőrjítesz.. -nyögte úgy, mint akit tényleg fizikailag kínoznak. Nem figyeltem rá, és néztem tovább a tv-t. Kis idő után megunta, és szorosan leült mellém. Nem néztem rá, de szemem sarkából láttam, hogy engem néz.
-Meleg van.. -jelentette ki olyan 5 perc után, ezzel le is kapta a pólóját, amire reflexszerűen oda néztem, és megláttam tökéletes hasát, és a gatyájából kikandikáló boxere szélét, ami mindig is szexi volt számomra.. (értelem lvl99.. xd) Tudtam, hogy direkt csinálta, így nem akartam beleesni a csapdájába, tekintetem visszaszegeztem a tvre, de elég nehéz volt..
-Nem vagy éhes..? -kérdezte meg kedvesen, és a mögöttem lévő kezével kifésülte a szemembe lógó hajamat.
-Éppenséggel de.. -néztem rá elgondolkodva. Mosolyogva felpattant, és csinált 2 szendvicset. Az egyik tálat nekem adta, a másikkal a kezében vissza ült mellém, és enni kezdtünk.
-Köszönöm, finom volt. -tettem le a tányért, és kimentem inni.
-Neked bármit. -szólt utánam, és éreztem, hogy mosolyog. Őszintén nem értem, hogy tudott ilyen hamar lemondani a dologról.. Kicsit fura volt.. Túlságosan is fura..
-Nézzünk valami filmet? -tette fel újabb kérdését.
-Öhm.. Nem tudom.. Most inkább ne. -ráztam a fejem, tudtam, hogy a film vágyakat hozna fel bennem, és bármilyen csellel betud cserkészni.. Ezt ő is tudta jól..
Viszont a film amin a tv volt, ritka unalmas volt.. semmilyen érzést nem keltett fel bennem, legalább.. De gondoltam játszom akkor tovább Harry-vel.. Gonoszul elmosolyodtam, de vigyáztam, hogy meg ne lássa, majd mutatóujjammal körkörösen simogattam hasát. Éreztem hogy kirázza a hideg. Aztán mikor még unalmasabb volt a film, már nem is figyeltem rá, maximálisan Harry kínzásán törtem a fejem, és cselekedtem.
Nyakát kezdtem el harapdálni, majd ajkait. Próbált megcsókolni, de nem hagytam. Most én irányítok. Nem engedem, hogy átvegye az irányítást.
-Most már megérdemlem?.. -csuklott el hangja. Olyan volt, mint aki sokkot kapott. De tetszett, hogy így hatalmam alá tudom venni.
-Nem tudom.. Talán.. Talán nem.. -vigyorogtam gonoszul, és tovább szadiztam. Aztán hirtelen elváltam tőle, és kimentem újból inni, közben gondolkodtam az új kínzás módszeren. Teljesen nem terveztem, véletlenül leöntöttem magam üdítővel. Újra gonosz vigyort varázsoltam arcomra, majd kisétáltam.
-Leittam a pólóm.. Mindjárt jövök, átváltom. -nézegettem a pólóm, és lassan besétáltam a szobába. Láttam Harryn, hogy felkapja a fejét, és számításaim szerint, mindjárt itt is lesz... Persze, hogy akkor amikor levettem a pólóm, mikor máskor?.. De végülis ezt akartam..
Háttal álltam neki, és kebleimet semmi se takarta. Nem féltem, már látott meztelenül, nem is azért.
Épp' a másik pólót vettem a kezembe, és tanulmányoztam, hogy tiszta e, mikor mögém került, átölelt, közben megakadályozta, hogy a pólómat felvegyem. Nyakamat kezdte el puszilgatni, majd a falig tolt, ahol kezeivel megtámaszkodva harapdálta nyakamat. Megfordultam, vele szembe, de csak miután a pólómmal eltakartam "magam". Mikor észre vette megcsókolt, és óvatosan elvette kezeimet és pólómat helyéről, kivette kezemből a pólót, és a szoba másik sarkába hajította, csak úgy.. Kezdtem érezni, hogy kicsúszott a kezemből az irányítás..
Harry egyre hevesebben csókolt, és próbáltam vele tartani az ütemet. Aztán megkapta amit akart.. Már nem tudtam.. sőt már nem volt szívem ellenállni.. Annyira feltüzelt, hogy semmi akaraterőm nem volt elválni tőle. Ledöntött az ágyra, és miután nadrágját lerugdostam róla, egy újabb fantasztikus éjszakát töltöttünk együtt..~ 

-Jó reggelt! - Szokatlan csapatkiáltásra keltem fel. Miután ráeszméltem, hogy Harry is és én is ruha nélkül vagyunk, kipattantak a szemeim. Ha itt van Lou, elkerülhetetlen, hogy ne jöjjön be...
- Harry..Ébredj! - Böködtem az arcát.
- Nem ehhez az ébresztéshez vagyok hozzá szokva.. - Nézett rám morcosan.
- Igazán sajnálom..De most öltözz, mert pillanatokon belül megérkezik a fiunk.. - Éppen, hogy magamra kaptam a pólóm nyitódott az ajtó.
- Hellóka. - Jött be vigyorogva Lou.
- Vissza kell kérnem a kulcsokat.. - Gondolkodtam hangosan.
- Ti..Már megint..Nem akarok kis tesót! - Fintorgott ránk Louis.
- Sziaszt..Hoppáá. - Drága Becky is megérkezett köreinkbe...Arcán egy huncut mosoly csücsült.
- Csak nem..? - Egyre jobban elvigyorodott én meg egyre jobban vörösödtem.
- Nektek nincs jobb dolgotok..?! Menjetek és piszkáljátok egymást.. - Nevettem fel, miközben kilökdöstem őket a szobámból.
- Megkapom a szokásos reggeli pusziimat..? - Pislogott rám álmoskásan Harry. Mosolyogva odasétáltam elé, majd apró puszikkal hintettem be az arcát.

Miután felöltöztünk Harry kézen fogott, és mosolyogva kimentünk a többiekhez.
-Loui', tegnap itt hagytad a sapid. -informáltam, miközben a kezembe vettem a tárgyat, és a fejére raktam. Kisfiúsan elmosolyodott, és megköszönte.
-Kapok puszit..? -nézett rám boci szemekkel, aminek nem lehet ellenállni. Így nyomtam egy puszit az arcára, majd fejébe húztam a sapkát, és Becky-hez léptem, aki szemöldökét húzogatva nézett rám. Megforgattam a szemem.
-Hagyd abba.. -böktem oldalba. Intettem neki, hogy jöjjön utánam a konyhába.
-És milyen volt? Jó az ágyban, mi? -kérdezősködött. Lecsiítottam, majd elvigyorodtam.
-Nagyon is.. -pirultam el, és kicsit csajosabb beszélgetésekbe kezdtünk barátnőmmel. Közben meg valami reggelit csináltunk. Vagyis inkább már ebédnek mondanám. Csináltunk fokhagymalevest, másodiknak rizibizit, hússal és mártással. Ahogy hallottuk, Louis és Harry jól elvoltak a nappaliban ölték egymást a távirányítóért, meg ami épp' jött.. Mint két gyerek. De imádom őket.-Kész a kaja. -tálaltunk fel, és le is ültünk. Harry és Louis közé kerültem, Becky pedig Louis mellé. 

-A többieket hol hagytad, drágám? -kérdeztem Louis-t, miközben fújtam a forró levest.
-Még aludtak, mikor eljöttem, videójátékoztunk tegnap, és elég sokáig szoktak ilyenkor aludni.. Én meg unatkoztam, és átjöttem. Remélem nem baj. -biggyesztette le alsó ajkát amire elmosolyodtam.
-Dehogyis. -intettem. Ennek örömére belekóstolt a levesbe, ami mint mondtam, még forró.
-ÁUUU!! -fogta a száját.
-Mondtam, hogy meleg..! -szóltam le, és aggódva figyeltem, ahogy szenved.
-Nem halsz bele, haver.. -forgatta a szemét Harry, aki ismét kanalazott egyet, elfeledve a tényt, hogy meleg, így ő is fájlalni kezdte a száját, de mivel amolyan "na ki dumál?" fejjel néztem rá, próbálta nem kimutatni..
Miután ezen túlestünk bevágódtunk a tv elé.
-Add ide. -vette ki Harry kezéből Louis a távirányítót. Ha ezek megint össze vesznek ezen, kihajítom a tv-t az ablakon..
-Ne kezd megint! Én nálam volt, add vissza! -szállt szembe Louis-al.. Ebben a kellemetlen csak az volt, hogy én ültem közöttük, így rajtam keresztül civakodtak, és nyúzták egymást. Miután nagy nehezen kiszabadultam, Becky-vel ölbetett kézzel lestük a két srácot. Úgy gondoltuk, itt hagyjuk őket, de tekintve hogy hamar észre veszik, siettünk. Felkaptam a cipőm, és kiléptünk a szobámból.
-Go! -vigyorgott Becky, és elkezdtünk futni a lifthez. Már kezdett csukódni, mikor láttuk, hogy a srácok értetlenül futnak ki a szobából. Mikor biztosra mentünk, hogy nem tudnak már oda érni mielőtt becsukódik az ajtó, vigyorogva integetni kezdtünk nekik, puszikat dobáltunk. A liftben valamennyire megbeszéltük hova futunk, így mikor pittyent, kifutottunk a liftből, ki az utcára, és futottunk vagy 3 utcányit, mikor már nagyon nem bírtam.
-Kijöttél a formádból, drágám. -állt meg Becky is. Azért ő is már rendesen kapkodta a levegőt.
-Na ki beszél?.. -ütöttem vállba lazán. Mivel halvány lila fingjuk nincs a fiúknak arról, hova futottunk, már sétáltunk inkább.
-Azért vicces volt. -nevetett fel Becky, visszaidézve a fiúk értetlen, megriadt arcukat.
-Igen, mint a filmekben, amikor a csaj otthagyja a férjét.. -nevettem vele együtt. Sokáig sétálgattunk, mikor megláttunk egy ismerős arcot a boltból kijönni.

Conor volt az, de nem vett minket észre, szóval ez ennyiben is maradt..
- Tudod..Felmerült bennem az a kérdés..Hogy te hogy-hogy Louis-al együtt jöttél át..? - Mindent tudóan méregettem.
- Ömm..Tegnap hazavittek... Aztán Louis reggel eljött értem.. - Túrt zavartan a hajába.
- Hmmm...Bejön neked ? -Húzogattam a szemöldököm, mire oldalba lökött.
- Mi.?! Nem! - Fintorgott egyet.
- Ha te mondod..- Mosolyogva megforgattam a szemeimet. 

Tekintve, hogy a telefonom nem volt nálam, ezt is megoldották..
-Ez Louis. -jelentette ki barátnőm. Mindentudó tekintettel mosolyogtam rá, amolyan "na és még is honnan tudja a számodat" fejjel.
-Ne nézz így.. Csak.. Oké felvegyem vagy se? -tért el a témától.
-Ne. Nyomd ki. -vontam vállat. Becky kicsit vonakodva, de megtette amit mondtam.
Rengetegszer elmentünk ugyanazon a helyen, szóval gondoltuk inkább elmegyünk a fiúkhoz, a házukhoz. 

18.~

Csak nézett rám, én meg próbáltam kerülni a szemkontaktust, de nem sokáig bírtam.
-Oké-oké, nyertél! -csattantam ki. -Ne haragudj, mostanában mozgalmas napjaim voltak, nem volt időm ezt megbeszélni veled.. -néztem rá bocsánatkérően.
-Azt hittem ha pasiról van szó -meg úgy általában is, bármiről..-, akkor mindig tudunk szakítani egymásra egy kis időt.. Vagyis tudtunk..! -javította ki magát. Rosszul éreztem magam, hogy tényleg nem is hívtam fel már vagy 4 napja.. És azért az ilyet illett volna a legjobb barátnőmnek elmesélni..
-Ne haragudj.. -kértem bocsánatot ismét.
-Szóval csak ennyire futja?.. Oké.. Akkor én meg nem árulom el, hogy találkoztam Conor-al, és féltékeny.. Igazából nem tudtam miről van szó, mert a ház előtt futottunk össze, és csak ennyit értettem abból amit karattyolt, de már értem.. -pillantgatott sunyi mosollyal Harry-re, aki meglehetősen örült a hírnek...
-Majd felhívom. Kiengesztelem meg satöbbi, de akkor nem haragszol, igaz? -tértem vissza az eredeti témához. Mielőtt barátnőm bármit is mondhatott volna, Harry közbe szólt.
-Mit értesz az alatt hogy kiengeszteled..?? -vont kérdőre. A fiúk kuncorászni kezdtek, tudták hogy Harry komolyan gondolja, ezért nem akartak hangosabban nevetni, viszont így visszagondolva tényleg furin hangzott..

- Mármint csak felhívom..- Mosolyogtam bátortalanul Harry-re.
- Szerintem fölösleges..Én sose bírtam Conor-t... - Mondta Becky miközben helyet foglalt Louis mellett.
- Bírom a barátnődet! - Kiáltott fel Harry.
- Valóban ? - Vontam fel a szemöldököm ezúttal én, ezzel kérdőre vonva őt. Tudtam, hogy hogy értette, de gondoltam akkor már én is játszom a sértődöttet egy kicsit.
- Őőőő... - Nagyot nyelt majd gondolkodóba esett.
- Nincs megsértődve.. - Szólalt fel barátnőm. Néha annyira utálom, hogy ennyire ismer..Mivel elrontotta a játékomat, hozzávágtam egy párnát.
- Hééé..Tudod kit dobáljál.. - Hajította vissza.Csakhogy a drága Zayn-t találta fejbe..
- A hajam..! - Dühösen dobta vissza a párnát a feladónak. Ezzel elkezdődött a csata..~

-Oké-oké, gyerekek, elég..! -kaptam ki Louis kezéből a párnát, mikor újra elakarta dobni. Boci szemekkel meredt fel rám, én meg csak fejébe nyomtam a párnát, és elmentem a telefonomért. Nem akartam Harry előtt beszélni Conor-al, mert ismerem Conor-t.. Olyanokat tud mondani, amik félreérthetőek, ráadásul én bátyámként kezelem, és akaratom ellenére elhagyják a számat a szavak..
Hívtam, hívtam de semmi.. Az ágyon feküdtem, hanyatt, és a plafont bámultam. Gondoltam kis idő múlva újra megpróbálom. Kb 3 perc után ismét tárcsáztam. Sokáig csengett, de végül felvette.
-Igen? -szólt bele kicsit rideg hangján. Ismertem, és persze Becky is már elmondta a lényeget..
-Sziaa. Ne haragudj a reggeli dolog miatt.. Esetleg van kedved átjönni? -mosolyogtam, próbáltam a pozitív dolgokat sugározni felé.
-Ott van a barátod is..? -kérdezte kicsit flegmán. Erre már összehúztam a szemöldököm.
-Igen.. És Becky is.. Na meg a másik 4 barátom is.. -soroltam. -De ha nincs kedved, akkor találkozhatunk máshol is.. -ajánlottam fel, és előre tudtam, hogy Harry nem fog repesni az örömtől, ha megtudja..
-Rendben! -egyezett bele rögtön, fel is vidult. Ez Conor..
 -Oké, a Hyde park megfelel?
-Fél óra múlva ott. Puszillak. -éreztem, hogy mosolyog, így én is elmosolyodtam.
-Én is. Szia. -tettem le. Felsóhajtottam, és a nappalit vettem célba, de amint felkeltem az ágyról, láttam, hogy Harry az ajtóban áll, és szigorú tekintettel les rám, az ajtónak támaszkodva. Kicsit megijedtem, de nem hátráltam meg..
-Szóval találkoztok.. -mondta kis gúnnyal a hangjában.
-Igen.. Remélem nem baj.. De csak beülünk valahova. Messze nem randi. És már régen láttuk egymást.. Kérlek. -kérleltem, és oda mentem hozzá, mellkasára tettem kezem, majd bociszemekkel néztem az övéibe. 

- Legyen..De este csak az enyém vagy. A fiúk is és Becky is haza mennek..Oké..? - Pislogott rám kisfiúsan.
- Oké. - Mosolyogva nyomtam egy puszit a szájára. Elindultam volna, de megfogta a karom, visszahúzott és hosszasan megcsókolt.
- Szeretlek. - Homlokát az enyémnek döntötte.
- Én is téged. - Vigyorogva nyomtam ezúttal az orra hegyére egy apró puszit, ami hatására ős is elvigyorodott. Visszamentünk a többiekhez, én elköszöntem tőlük, majd el is indultam a megbeszélt helyre.

Olyan 5 perc után már a parkban ácsorogtam és vártam Conor-t.
-Szia! -köszönt vigyorogva nem messze, oda jött, és megölelt. Viszonoztam.
-Szia. -arcomra nyomott egy puszit, majd elengedett.
-Hova menjünk? -vigyorgott szüntelenül.
-Nekem mindegy, valami olyan helyre, ahol lehet beszélgetni.. Rég láttuk egymást. -viszonoztam mosolyát. Elmentünk egy kávézóba, ahol kértünk két kehely fagyit, és beszélgetni kezdtünk. Sok mindent kérdezett, kérdeztem, és ismét úgy éreztem, hogy megint közel került hozzám. Amit pont nem akartam, Harry miatt.. Persze nem zúgtam bele, de ha ő is így érez, akkor mindig az van, amit ő akar. Conor makacs és önfejű tud lenni.. Megszerzi amit akar.. De majd meglátjuk.
~Este~
Rengeteget beszélgettünk Conor-al, hülyültünk, sétáltunk, ettünk, minden. Újra megtaláltuk a közös hangot, és rájöttem, hiányzott a társasága.
-Akkor még majd dumálunk, és összefutunk. -köszönt el. Megöleltük egymást, kapott ő is meg én is egy búcsúpuszit, majd beszálltam a liftbe, megnyomtam a gombot, és már mentem is a szobámba. Igen, Conor elkísért idáig, tekintve, hogy már sötétedett.
Kicsit fáradtan nyitottam be a szobámba, ami üres volt. Sehol senki. Se a srácok, se Becky és se Harry.. Ledobtam a táskám a szekrényre, kibújtam a cipőmből, és a szobámba sétáltam. Az ágyamon Harry feküdt, és telefonozott. Elmosolyodtam.

-Szia. -levettem a pulcsim, ledobtam a székre, Harry felé másztam, és megcsókoltam.
-Hiányoztál.. -mondtam két apró csók között. Igaz vissza csókolt, de nem tudtam semmit se leolvasni arcáról. Befeküdtem mellé, és arcát kémleltem. Mikor megérezte, rám kapta tekintetét, és halványan elmosolyodott.
-Nem is mondod, hogy te is..? -szomorodtam el. Mosolya nagyobb lett, letette telefonját az éjjeliszekrényre, majd felém hajolt. Kezével arcomat simogatta, másik karját fejemnél vezette el. Mosolyogva meredt hol a szemembe hol ajkaimra.
-Te is hiányoztál.. -mondta, majd belepuszilt a nyakamba, és ismerve engem, Alice Roden-t, nem bírtam ki nevetés nélkül. Felkuncogtam, hogy eszébe juttassam, ez nekem csikis. Kaján vigyor jelent meg arcán, és újra megtette. Már-már nevetve próbáltam eltolni magamtól.
-Kínzó. -vágtam a fejéhez, amire abba hagyta, és vigyorogva meredt újra szemeimbe.

-Ez még cseppet sem volt kínzás.. - Arcára huncut mosoly kúszott.
- Nem mered.. - Összeszűkített szemekkel néztem szemeibe.
- Miben fogadunk..? - Húzta fel a szemöldökét. Megpróbáltam megszökni, és sikerült is. Botladozva ugyan, de sikerült kifutnom a nappaliba. Természetesen hamar utolért..Felkapott és a vállára "dobott".
- Tegyél le! - Nevetve ütögettem a hátát és közben kapálóztam a lábammal.
- Majd ha szépen kéred.. - Azzal belepuszilt az oldalamba, ami mondanom se kell, hogy rohadtul csikált.
- Hé' El a kezekkel! - Szóltam rá még mindig nevetve, ugyanis keze a fenekemre tévedt..
- Ez még mindig nem volt túl kedves..
- Harry..Az összes vérem a fejembe szállt. Légy oly' cukorfalat és tegyél már le. - Elindult a hálóba, majd az ágyra dobott. Felém hajolva kezdett el csikálni, úgy mint a moziban.

Már azon a határon voltam, hogy meghalok, de időben abbahagyta a csikizést.. Ezek szerint észre vette, hogy fuldoklom, meg egyéb más vele járó tünetek, pl a csapkodás mint egy retardált fóka..
-Oké... Én.. kész.. kampec.. -röhögtem még mindig, és kapkodtam a levegőért. Harry felettem nézett és jókat mulatott rajtam, hogy már a halál szélén álltam.
-Imádom, amikor így nevetsz. -mondta hirtelen, mosolyogva, ábrándozva. Már úgy nagyjából tűrhető állapotban voltam, de a mosoly az arcomról valamiért nem akart lefagyni. Nem is baj.
-Tudod máshogy is meglehet nevettetni egy lányt, nem kizárólag csak úgy, hogy csikized, és már érzi, hogy ez volt az utolsó perce az életéből.. -informáltam. Felnevetett, majd lehajolt és megcsókolt.
-Mi lenne, ha megint olyan fantasztikus éjszakánk lenne..? -suttogta fülembe, amitől kirázott a hideg, majd egy kaján mosollyal az arcán nyakamtól egészen a fülemig behintette apró puszikkal.
-Nem érdemled meg.. -jegyeztem meg egy kis gúnnyal a hangomban. Rám nézett, ezzel abbahagyva nyakam kényeztetését, ami ismételtem csikis volt, de kicsit tűrhetőbben csinálta.
-Miért?.. -biggyesztette le alsó ajkát, amire elmosolyodtam. Nagyon édes volt.
-Aki így kínozza a barátnőjét, az nem érdemli meg az ilyet. -vigyorogtam gonoszan. Szúrós szemekkel nézett rám.
-Gonosz vagy. -jegyezte meg, és leszállt rólam, lefeküdt mellém, majd bedobta a durcit.
-Nem is te lennél, ha egy napot ne bírnál ki durci nélkül.. -vigyorogtam, de azon kívül hogy grimaszolt egyet, nem igen reagált semmit se.
-Hát oké.. Akkor a kanapén alszok. Jóéjt. -nyomtam puszit a homlokára. Felkeltem és kisétáltam a nappaliba, mikor visszapillantottam, láttam, hogy érdekesen néz rám.. 

17.~

Mikor ezt megtették, és láttuk, hogy nyílik az ajtó, azt hittem szívrohamot kapok..
Aztán berontottak a srácok...
-JÓ REGGELT, FIATALOK! -üvöltözött Louis, és felénk jöttek hatalmas vigyorral, ami csak azért volt kínos, mert még Harry és én is csak fehérneműben voltunk, kivéve azt a lenge valamit ami rajtam volt szintén, de az kb azért van, hogy ... Nem is tudom miért van.
-A.Szívem. -próbáltam egyenletesen venni a levegőt, már komolyan lepergett előttem az életem, és hogy egyszer csak fegyveres betörők jönnek be..
-Jaj de romantikus, azt mondta Harry ellopta a szívét. -érzékenyült el Louis.
-Éppenséggel TE loptad el az ÉN kulcsomat..! -néztem rá nagy szemekkel, megrémült fejjel.
-Én mondtam, hogy nem jó ötlet.. -vonta ki magát az egészből Liam, akit Zayn követett.
-Én ettem... Azt se tudtam, hogy elhozta.. -állt félre Niall is. Mivel valamennyire sikerült lenyugodnom, már nem voltam mérges rá.
-Jó mindegy, akkor már inkább Louisnál legyen, mint hogy valaki más lopta volna el.. -legyintettem.


-Te ezt nem gondoltad át alaposan.. -nézett rám Zayn, amire gondolkodóba estem, és egyetértően rábólintottam.
-Bocsi, csak vészhelyzet esetére vettem el, hátha Harry-vel mindketten elvesztitek az eszméleteteket és be van zárva az ajtó, betudjunk jönni.. -magyarázta édesen. Elvigyorodtam.
-Semmi gond. -mosolyogtam.
-Itt van. -nyújtotta kisfiúsan felém a kulcsot, de vissza toltam.
-Ne, hagyd csak, maradjon nálad, végülis igazad van, valamilyen szempontból.. -mondtam, amire Zayn ismét rám nézett.
-Ezt se gondoltad át alaposan.. De se baj.. Hjaj van mit még tanulnod, szívem. -mosolygott, és megveregette a vállam. Elnevettem magam, majd kicsit kínosabbá vált a helyzet.
-Khm.. Szóóóval... Jól telt az éjszakátok? -tette fel a kérdést Louis fülig érő mosollyal, miközben végig nézett rajtunk. Paradicsom vörös fejjel pillantottunk össze Harry-vel.
-Nem nyilatkozom az éjszakámról. -mondta végül Harry, bár feleslegesen, mert már mind rájöttek a dologra.
-Oké, akkor én most szerintem felöltözöm, neked se ártana, gyere.. -álltam fel gyorsan, és Harry mellett elhaladva őt is magammal húztam. Hallottuk hogy kint még nevetnek egy sort, majd becsuktuk az ajtót és elkezdtünk felöltözni.

-Egyébként..Nagyon zavarna, ha felhívnám..? - Kérdeztem rá félve, miközben a hajamat fésültem.
- Conor-t ? Felhívhatod..1 feltétellel.. - Sétált mögém huncut mosollyal az arcán.
- Mégpedig..? - Fordultam vele szembe.Derekamnál fogva közel húzott magához és lágyan megcsókolt. Eldöntött az ágyon és a megszokott módon tovább csókolt. Elfelejtettük, hogy nem egyedül vagyunk, szóval mikor kinyílott az ajtó, mindketten összerezzentünk és különváltunk egymástól.
- Nektek nem volt elég az éjszaka..? - Sipákolt Louis. Harry reflexből neki vágott egy párnát majd üldözőbe vette.
- Tudod apa..A gyermek bántalmazást büntetik... - Állt meg Lou egy pillanatra.
- Mellesleg..Anya te ezt hagyod..? - Nézett rám boci szemekkel.

Vigyorogva megforgattam a szemem, amit Harry igennek vett, így még egyet rávágott a párnával. Louis felsikított, és oda futott hozzám, majd mint egy kisgyerek az anyukáját, átölelt, és elbújt Harry elől. Nevetve átöleltem.
-Jaj, nem kell ám ennyire megvédeni.. -grimaszolt Harry. Felvontam a szemöldököm, és gondoltam visszavágok valahogy.. Ami épp' kézre esett, az az volt, hogy Louis-t megpusziljam. Meg is tettem, amire Harry természetesen felháborodott..
Elkezdte mondani a magáét, de amúgy vicces volt.. Felkapta magára a pólót, ami még nem volt rajta, és kiviharzott a nappaliba. Louis-al egymásra mosolyogtunk, és miután én is elkészültem kimentünk. Harry ölbe tett kézzel, előre nézve ült a fotelban, duzzogós arccal, míg körülötte Zayn vagy 3× kiöntötte röhögés miatt az üdítőt amit ivott, és Liam még löködte is közben nevetve, Niall meg rajtuk röhögött.. Így eléggé virított Harry a komor arcával.
Mikor odaértünk, Harry direkt nem nézett se Louis-ra se rám. Beleültem az ölébe, amire nem reagált semmit se. Átöleltem, de semmi. Aztán persze amit már az elején meg kellett volna tennem, a szokásos "bocsipuszi". Természetesen erre már reagált, és óriási, csillogó gyönyörű szemeivel meredt rám. Bocsánatkérően lebiggyesztettem alsó ajkamat, amire szélesen elvigyorodott, és megcsókolt.

-Mintha kopogtak volna.. - Szólalt meg Lou, ezzel csendre intve mindenkit.
- Én nem hallottam..De azért megnézem. - Felálltam Harry öléből és kisiettem az ajtóhoz.
Miután kinyitottam, a rég látott barátnőmmel találtam szembe magam.
- Szép mondhatom..Egyik reggel még csak úgy berontasz hozzám, aztán le sem szarsz..- Játszotta a sértődöttet, majd automatikusan besétált a nappaliba.
- Wáow.. - Tátott szájjal, meghökkenve állt meg a fiúk előtt. - Mit keres nálad 5 félisten..?! - Fordult felém kérdőre vonva. - És nekem még csak nem is szólsz..- Boxolt a vállamba "dühösen". A fiúk felnevettek én pedig igyekeztem bocsánatkérően ránézni.
- Fiúk, ő itt Becky.Becky ők itt : Harry,Louis,Niall,Zayn és Liam.
-Rendben.. Ki szingli? -tette fel barátnőm a költői kérdést, tenyerét összecsapva. Természetesen Harry-n kívül mindenki lelkesen tette fel a kezét. Barátnőm Harry-re nézett gyanúsan. 
-Szóval te nem vagy szingli.. Hmm.. -rám pillantott. Féltem hogy nagy hisztit csinál, mert nem mondtam el neki így sunyítva néztem rá. 

-Oké.. Akkor most tegye fel a lányok közül az a kezét, aki szingli... -fordult meg gyanúsan. Louis ismét feltette a kezét nagy vigyorral, amire Liam fapofával visszahúzta a kezét. Tekintve, hogy nem raktam fel a kezem, Becky összefonta melle alatt a karjait, és vesébe látó pillantásokat vetett felém. 

16.~

Szokás szerint elterült a kanapén és bekapcsolta a tévét. Zavart, hogy semmibe sem vesz, szóval leültem mellé és kikapcsoltam a tévét.
- Értem..Szóval nem szeretnél most tévézni..
- Meg kéne beszélni..
- Múltkor is ezt mondtad..Fölöslegesen beszélnénk meg.. - Nézett maga elé. Még az is jobb mikor dühös, de ez amit művel, ez a sírba visz..Halál nyugodtan, ridegen beszél és semmi érzelmet nem mutat..
- Értem. - Mindössze ennyit tudtam mondani, majd felálltam és a szobámba sétáltam. Az ablak előtt állva gondolkodtam..Rengetegszer végig gondoltam, hogy helyes lenne-e..Végül 10 perc agyalás után ismételten kimentem hozzá. Még mindig ugyan úgy ült, ahogy ott hagytam.Hátulról átöleltem és egy puszit nyomtam az arcára.
- Szeretlek. - Suttogtam a fülébe, mire kezeimet gyengéden eltolta maga elől és felállt. Kicsit megijedtem, hogy itt hagy, de ehelyett odasétált hozzám és szorosan magához ölelt.Megfogtam a kezét és a szobámba vezettem. Becsukta az ajtót, majd -mint mindig- most is a falnak nyomva támadt ajkaimnak. Ezután szépen lassan elvezetett az ágyhoz és eldöntött rajta. Fölém hajolva csókolt tovább és, akárcsak tegnap, most is abba hagyta mielőtt bármi is történhetett volna. Még mindig fölöttem volt, és szótlanul fürkészte szemeimet. Ezúttal én csókoltam meg őt, ami látszólag meglepte, de viszonozta. A szívem a torkomban dobogott, mikor a pólója szélét kezdtem el fölfele húzni.Csókunkat megszakította, és kezeimet megfogta.
- Mit csinálsz..? - Kérdezte rekedtes hangon.
- Szeretném, ha tudnád, hogy csak is téged szeretlek. Csak is egyedül téged. - Mondtam alig hallhatóan.
- Nem muszáj megtenned, ha még számodra korai... Tudok várni. - Mosolygott rám most először amióta felértünk hozzánk.
- Szeretném.. - Mondtam remegő hangon.
- Nem úgy látom..
- Csak...Izé..Szóval egy kicsit félek.. - Kínomban halkan felnevettem, mire elmosolyodott.
- Bízol bennem..? - Bólintottam egyet, mire megcsókolt. Szép lassan megszabadultunk a ruhadaraboktól.
- Biztos vagy benne, hogy szeretnéd? - Kérdezett meg két csók között.
- Teljes mértékben biztos vagyok benne. - Mosolyogtam rá.~

Harry sz.sz.:

Az éjjelünk fantasztikus volt.. És ahogy észre vettem Alice-nek is tetszett. Szívesen megismételném, de persze tekintettel vagyok rá, és nem vagyok önző..
Ezekkel a gondolatokkal lépkedtem ki a konyhába, miután felkaptam magamra egy alsót. Alice még aludt, nem akartam felébreszteni.
A konyhában ittam egy pohár vizet, mikor kopogásra lettem figyelmes. Nem igen volt sejtésem ki lehet, vagy valami, de rajtam is csak egy alsó volt, ami furán nézne ki, ha így nyitnék Alice helyett ajtót. De végül megtettem. Mikor megláttam ki áll velem szembe, elkapott a düh, magam sem tudom miért.
-Öhm..Hello.. -köszönt a srác, és elég zavarodott feje volt. Flegmán néztem rá, nem akartam jópofizni vele.
-Szerintem eltévesztettem a szoba számot, bocsi.. -kért bocsánatot mosolyogva, majd elment volna, de vissza szóltam. Nem bírtam ki..
-Attól függ kit keresel. - visszafordult, és válaszolt is.
- Alice Roden -t keresem. Azt hittem ebben a szobában lakik, de ezek szerint..
-Még alszik. -adtam a választ egy halvány, sunyi mosollyal. Conor arca eléggé lehervadt, azt se tudta mit mondjon. Felhúztam szemöldököm, és vártam.
-Öhm.. Értem.. Ja, be sem mutatkoztam, a nevem..
-Ne fáradj, tudom ki vagy. -vágtam közbe. Kicsit mintha elmosolyodott volna.
-Alice beszélt rólam?.. -reménykedett. Épp' próbáltam valami ütőset visszaszólni, de ekkor Alice jelent meg.
-Conor?.. -kicsit zavarba jött, főleg hogy csak egy lenge, átlátszó póló volt rajta, meg fehérnemű. Azért mosolyogva oda tipegett.
-Ali, szia. Gyönyörű vagy.. -nézett rajta végig hatalmas vigyorral a képén, miután megölelték egymást. Szikrázó szemekkel méregettem a srácot. Ő csak ne stírölje az én barátnőmet..! ~

-Bejöhetek..? - Mosolygott nyálasan Alice-re. Nem akartam közbeszólni..Csak reménykedtem benne, hogy Alice tekintettel lesz rám..Eleget veszekedtünk már, és elég nagy áldozatot hozott értem, szóval nem akartam megint jelenetet rendezni.
- Ami azt illeti... Nekünk most lenne egy kis elintézni valónk.. - Húzta a száját, egy bocsánatkérő tekintet kíséretében.
- Ohh.. Hát akkor.. Majd hívj ha ráérsz.. Sziasztok. - Csalódottan megfordult. Becsuktam az ajtót, majd a vigyorgó lány felé fordultam.
- Elintézni valónk ? - Vontam fel az egyik szemöldököm. Nem válaszolt csak tovább vigyorgott.
- Várjunk..Te..Most...Imádlak. - Én is elvigyorodtam és hosszasan megcsókoltam.
- Büszke vagyok rád Harold.. Nem akadtál ki..Annyira.. - Mondta miközben elindult a konyha felé.

Vigyorogva követtem.Megállt a hűtő előtt, rám nézett, kinyitotta a hűtőt, és sokáig gondolkodott mit kéne enni. Oda mente mögé, átöleltem hátulról, és én is lestem a hűtőbe.
-Mi lenne, ha ma én csinálnék valami reggelit? -ajánlottam fel.
-Csak akkor, ha nem teszel semmilyen mérget a kajámba.. Se kokaint, se semmiféle kábítószert. -sorolta. Összevont szemöldökkel ránéztem, ő pedig csak mosolygott.
-Annyira gonosz vaagy.. -engedtem el, és elmentem onnan. Mint egy besértődött kisfiú, ölbetettem a kezem, és durcisan lestem magam elé, közben megtámaszkodtam a pultnak. Vigyorogva elém sétált, kezét a mellkasomon végigsimította, majd mosolyogva lágyan megcsókolt.
-Bocsi, tudod jól, hogy az ilyet nem hagyhatom ki.. És jobb megelőzni. -vigyorgott. Úgy döntöttem, nem duzzogok tovább, így csücsörítettem csak egyet, jelezve hogy egy csók az ára. Mosolyogva meg is csókolt, és sokáig nem is hagytam hogy elszakadjunk egymástól, így derekánál fogva öleltem magamhoz.
-Na jó, éhes vagyok, szóval hajrá. -szakadt el ajkaimtól, amit én kicsit bántam, de végül neki kezdtem a reggeli készítésének.

Miközben én csináltam a tojásrántottát, ő tett-vett.
- Most pedig..Foglalj helyet.És kóstold meg a Harry-féle különleges tojásrántottát.
- Mit takar az, hogy 'Harry-féle' és mitől különleges ? - Gondolkodott el.
- Őőőő..Harry-féle, mert én csináltam..És különleges mert...Én csináltam.. - Adtam a kevésbé értelmes választ..
- Ohh..Már minden világos.. - Nevetett fel aranyosan.

Alice sz.sz~

Leültem és elkezdtem falatozni abból a tányérból amit Harry elém rakott.
-Harry.. Ebből mintha.. hiányozna valami.. -állapítottam meg. Harry még nem evett, a telefonjával vacakolt. Rám nézett, majd ő is megkóstolta. Hirtelen megállt a rágással, megfogta a sót és beleszórta a szájába.
-Idióta.. -nevettem fel. Igen, a só volt a bűnös. Biztos elbújt előle így nem került bele.
-Nem baj, csak sózd meg jól.. Tudod mit? Majd én megsózom, ne tegyük tönkre a Harry-féle műalkotást.. -sózta meg a tojásomat vigyorogva.
-Oh.. Úgyis megeszem, nem tök mindegy? -vigyorogtam.
-Nem.. -nézett rám zavarodottan, szúrós szemekkel. Vigyorogtam egyet, majd tovább ettünk. Közben ki-ki pillantgattam az ajtó felé, annyira nem stimmelt valami..
-Mit nézel annyira? -forgolódott Harry.
-Ja semmit, csak.. Olyan fura.. Így az ajtó körüli rész.. Mintha valami.. -aztán kiszúrtam. Felálltam, oda mentem, és elkezdtem keresgetni a tárgyat.
-Mi a baj? -kíváncsiskodott Harry.
-Ezt nem hiszem el.. -motyogtam, és még megnéztem vagy 5× hátha csak rosszul látok.
-Beavatnál engem is?! -jött oda már kicsit idegesen.
-Eltűnt a pótkulcs..! Mindig itt tartom, sose veszem le, nem tudom, most hova tűnhetett.... -forgolódtam, és megnéztem a földön is, hátha leesett, de sehol sem volt.
-Ne parázz, biztos itt lesz valahol.. -segített keresni, de semmi.
-Jó.. Hát mindegy.. Azért bezárom az ajtót.. -kicsit megijedtem, amit Harry is észre vett. Miután rázártam az ajtót, átölelt.
-Nyugi, lehet, hogy elkeveredett valamerre, amíg a srácok is itt voltak.. -nézett szemeimbe, de még mindig meg voltam ijedve.
-És ha nem..? Egyik éjjel nem zártam be az ajtót.. Mi van ha...
-Csss. Ne gondolj mindjárt a legrosszabbra, oké? -támasztotta homlokát az enyémnek, és megcsókolt. Kicsit megnyugodtam tőle, de még mindig nem volt az igazi.
-Gyere, fejezzük be a reggelit, felöltözünk, aztán megkérdezzük a srácokat, hátha látták.. -fogott kézen és vissza mentünk a konyhába. Őszintén már nem volt étvágyam, de nem akartam Harry-t megbántani, hogy ott hagyom így bármennyire nem esett jól, megettem. Közben zajokat hallottunk...
-Ez mi..? -ijedtem meg, és az ajtó felé néztem. Lehetett hallani, hogy kulcsot próbálnak beledugni a zárba és kinyitni.. 

15.~

*Először is: Ezer bocsánat, hogy ennyit késtünk.:s A suli most eléggé lekötött minket és nem igazán tudtunk géphez ülni..
*Másodszor: Mikor megláttuk a 14 rendszeres olvasót, és a 17 tetsziket a 7 kommenttel együtt a 14. részen, leesett az állunk.:o♥
*A következő rész ismételten 15tetszik és 5 komment után érkezik. Ha még sem..Az a suli miatt van..Szóval előre is bocsi.:s xx

Még mindig sétáltunk, gyakorlatilag kisétáltunk a tömegből, így leültünk egy padra. Ott beszélgettünk még egy kicsit, nem hinné el az ember egy ilyen srácról, de tud értelmesen és komolyan is beszélni. Ilyen témában is remek társaság ez a gyerek.

-Meg kéne keresni a többieket.. - Állt fel Louis.Bólintottam, majd elindultunk.
- Egyébként..Neked van ötleted, hogy mihez kezdjek most..? - Kérdeztem meg kis hezitálás után.
- Hát..Nem igazán..Talán a legjobb amit tehettek, hogy megbeszélitek..
- Ki vagyok veled segítve fiam.. - Sóhajtottam föl, mire bocsánatkérő tekintettel vállat vont.
- Ott vannak! - Mutatott egy kis bódé felé,ahol vattacukrot árulnak.

Mikor megláttam Harry-t, hirtelen megtorpantam. Nem volt semmi kedvem vissza menni oda..
-Na, mi a baj? -fordult vissza Louis, mikor észre vette, hogy megálltam.
-Louis, én nem akarok most oda vissza menni.. -ráztam a fejem, Harry-t bámulva, és sarkon fordultam volna, ha Louis engedi.
-Ne butáskodj.. Gyere, semmi baj nem lesz. -húzott maga felé karomnál fogva, de ellenkeztem.
-Louis..! -kérleltem. Fogalmam sincs miért volt hirtelen rossz érzésem, mikor megláttam Harry-t, de elakartam menni, rejtőzni, futni, akármi, csak ne kelljen oda visszamennem.
Ezek a gondolatok könnyt csaltak a szemembe, amit Louis is észre vett, így abba hagyta "ráncigálásomat".
-Hé'.. Csss.. -beszélt halkabban, és inkább közelebb lépett, és átölelt. Mivel Louis magasabb volt nálam, nagyon jól esett, ahogy fejemet is átöleli, és teljesen elzártan éreztem magam a világtól.
-Rendben.. Ha nem akarsz vissza menni, akkor menjünk arrébb, mielőtt észre vesznek minket. -mondta megértően, majd hátamra tette kezét, és elmentünk a fiúktól. Leültünk ismét egy padra, a bódék mögött. Könnyeimet letöröltem, majd csak bámultam magam elé.
-Miért kezdtél el sírni?.. -kérdezett rá félve.
-Nem tudom.. -adtam a hülye választ, mondjuk én se igen értettem magam.

-Nem versz át, csak volt valami oka.. Miért torpantál meg?.. -kérdezett máshonnan.
-Nem tudom, Louis. Egyszerűen csak nem volt kedvem még vissza menni Harryhez.. Kell még egy kis idő.. Ne haragudj.. -magyarázkodtam, majd ránéztem bocsánatkérően. Halványan elmosolyodott, miközben szemeimbe meredt.
-Semmi baj. Akkor addig elviselsz engem, majd ráfogjuk hogy nem találtuk őket. -rántott vállat. Elmosolyodtam.
-Köszönöm. -tényleg hálás voltam neki, hogy nem erősködött tovább, és hogy megért. Megöleltem, majd elkezdtünk játszani egy játékot. (értelemlvl99xd)
-Neked mi a kedvenc színed? -jött a kérdés Louis szájából, kisfiúsan. Elvigyorodtam.
-Hát, én minden színt szeretek, de talán a kéket, zöldet és a pirosat jobban egy kicsivel. -adtam a választ.
-Most én jövök. Mi lenne az az egy dolog, amit csinálnál a világ vége előtt? -tettem fel talán a kicsit komolyabb kérdést. Elgondolkodott.
-Építenék egy űrhajót, ami luxus, és jóó nagy. Összeszedném minden barátomat, családomat, rokonomat, beterelném őket az űrhajóba, és mennénk ki a Holdra. -mosolygott. Elmosolyodtam vele együtt.
-Engem elvinnél? -kérdeztem hozzá, sejtelmes mosollyal.
-Nem. Téged itt hagynálak meghalni.. Hülye vagy? Persze hogy elvinnélek. -forgatta a szemét nevetve. Jólesett hogy a barátjának tart, szóval mosolyogva vártam, hogy ő kérdezzen újra.
-Hmm.. Mi volt az első benyomásod Harry-ről? -nézett rám.
-Őszintén..? Az ember nem alakít pozitív véleményt egy olyas valakiről, aki zaklatja, és egészen hazáig követi.. De azon kívül, hogy az agyamra ment, így vissza gondolni vicces.. -mosolyogtam.
-Igen, Harrynek vannak fura dolgai.. Még sose csinálta ezt egy lánnyal se, szóval..
-Szóval megtiszteltetés ez számomra, vagy mi? -vágtam közbe.
-Lehet hogy annak szánta.. -vigyorgott, amire felnevettem. Most megint én jöttem.
-Ha már itt tartunk, te az elején miért voltál velem olyan.. ellenséges? -kérdeztem rá.
-Én nem emlékszem, hogy ellenséges lettem volna. -vágta rá.
-Jó, tudod hogy értem. -forgattam szemem mosolyogva.
-De én nem..
-Akkor miért viselkedtél velem úgy, ahogy.? -kérdeztem máshogy, amire már persze tudott válaszolni..
-Nem tudom, egyszerűen megszoktam, hogy Harry általában minden héten más csajjal szaladgál, és azt is, hogy a csaj nem engem vagy a többieket érdekelte, hanem csak Harry-t, és sose barátkoztunk így össze Harry barátnőjével.. Mindegyik ha ott volt, csak lese szart minket, így nem igen szimpatizáltam azokat a lányokat.. Azt hittem az elején, hogy te is ilyen vagy, de te nem. Téged kedvelünk. -mosolygott. -Foglalkozol velünk, beszélgetsz velünk, jó fej vagy, ráadásul Harry is máshogy szeret téged, mint az eddigi futókapcsolatos csajait.. -utalgatott a dologra. Megértően rábólintottam az elejére, majd elpirultam.
-Örülök, hogy ez a véleményed rólam.. Aranyos vagy, fiam. -öleltem meg.
-Mind ezt gondoljuk rólad. -helyesbített. Még jobban esett a dolog, és már volt kedvem újra Harry elé állni. Hála Louis-nak. Imádom ezt a gyereket.~

Ismételten elindultunk a tömegben és kis idő múlva meg is láttuk a többieket, akik szintén minket kereshettek...Mikor észre vettek minket, akkor egy emberként sóhajtottak fel és megálltak. Mély levegőt vettem, majd miután kifújtam, gyorsítottam lépteimen. Harry elé érve megálltam. Mindenki csöndben figyelt minket, mi meg csak egymás szemét fürkésztük. 
Egy darabig csak így ácsorogtunk, majd összekulcsolta ujjainkat, még közelebb húzott magához, és lágyan megcsókolt. Tudtam, hogy ennyitől még nem tisztázódtak teljes mértékben a dolgaink, de ez bőven elég volt ahhoz, hogy mindketten jól érezzük magunkat a hátralévő időben.
***

A kocsiból kiszállva vártam, hogy Harry is jöjjön, de csak ült tovább a helyén..
- Ma nem alszol nálam..? - Kérdeztem meg, meglepődve.
- Szeretnéd..? - Halvány mosoly jelent meg az arcán.
- Hát..Igen.. - Éreztem, hogy pirulok, és ezen az sem segített, hogy a fiúk is minket néztek..Végül Harry kiszállt, elköszöntünk a többiektől és szótlanul felvonultunk. 

14.~

*Fanny már megint sz*r jegyet kapott, ezért elkobozták tőle Rozálindát, a laptopját..:D:D:D Mivel ő a képfelelősünk, ehhez a részhez sajnos most nem lesznek képek..:/*Továbbra is 10tetszik 5 komment az új rész ára..:))
*Külön köszönet azoknak akik minden részre nyomnak egy tetsziket és még komizni sem lusták.^^♥

- Mi az hogy zárva ? - Kezdett el sipákolni Louis mikor odaértünk.
- Nyugalom.. Nincs annyira messze a másik vidámpark..- Nyugtatgatta Liam. Visszaszálltunk a kisbuszba és újból útnak indultunk. Az egész utat végig ökörködtük..~
- Niall, muszáj még a kocsiban is zabálnod..? - Szólt rá Zayn.
- Nem értem miért zavar titeket.. - Válaszolt a szőkeség teli szájjal.
- Talán mert hetente visszük a kocsit tisztítóba, mivel valaki folyton lecsöpögteti az üléseket mindenféle szószos szarral. - Fordult hátra Liam egy pillanatra, aztán gyorsan vissza. Niall nem oda figyelve a hallottakra, tovább falatozott.
Mindannyian jót beszélgettünk, mikor Louis hirtelen ötlettől vezérelve kinyitotta az ablakot és kidugta rajta a fejét..Kicsit megijedtem, mivel elég gyorsan mentünk, autópályán, és sorra suhantak el mellettünk kamionok...
- Fiam mássz vissza az ablakból! - Szóltam rá, mire durcásan visszacsukta az ablakot.

Nem sokáig tartott hogy durcizott, pár pillanat múlva már a hajamat buzerálta.
-Harry, szólj a fiadra! Neveled, meg, én már nem hatok rá..! -"nyafogtam" Harrynek. Louis felkapta a fejét.
-Dehogynem, tudsz te rám hatni, ha nagyon akarsz.. -közelített száját csücsörítve, mire Harry jó erősen fejbe vágta, amire elnevette magát az ütődött..
-Ne is foglalkozz vele, Drágám, nem fogok kapcsolatot kialakítani a fiammal. -nyugtattam Harry-t.
-Reménykedtem benne. -mosolygott, majd megcsókolt. A srácok egyszerre kezdtek el "hú"-zni mint az általánosban, meg mintha most először láttak volna minket csókolózni..
Belevigyorodtunk csókunkba, majd lassanként odaértünk a kb 1 órás út után a vidámparkba. Mind kiszálltunk, és Louis Liam-re nézett.
-Ja.. Nincs annyira messze, tényleg.. -forgatta a szemét, amire Liam egy atyai pofont adott neki, így Louis drámaian illően megfogta az arcát, és elesett.
-Fiam, kelj fel a földről, a végén nem engednek be minket. -mutattam az "Állatoknak tilos a belépés" táblára szigorúan. A fiúk jót mulattak rajta, Louis meg kinyújtotta rám a nyelvét.
-Ne akard hogy rácsapjak. -fenyegettem, amire rögtön visszahúzta, és mint egy csorda, beszabadultunk a tele őrült játékokkal lévő parkba..~

-Éhes vagyok... - Mindannyian Niall-re kaptuk a fejünket.
- Ez..Ez már beteges.. - Néztem rá reménytelenül. Niall kedvéért, tehát a legelső állomásunk a kajárdánál volt...A fiúk befoglaltak egy asztalt, én pedig a szőkeséggel együtt a pulthoz mentem.
- Heló. - Köszöntünk a srácnak, aki visszaköszönt, majd megkérdezte, hogy mit kérünk. Már messziről ismerős volt nekem, és a hangja hallatán csak még ismerősebbé vált.
- Egy nagy zacskó popcornt..1 hotdogot..1 hamburgert ééés egy kólát. - Sorolta Niall.
- És te ? - Fordult felém mosolyogva.
- Conor..? - Kérdeztem elgondolkodva, és az előző kérdését figyelmen kívül hagytam.

- Ömm igen.. - Nézett rám zavarodottan. - Várjunk.. - Felcsillantak a szemei. - Aliceee. - Kifutott a pult mögül és szorosan magához ölelt. Nem, nem nézett minket senki hülyének... - Figyelj nekem most sok a dolgom, de mindenképpen szeretnék veled valamikor találkozni.Lehetne róla szó ? - Megállás nélkül vigyorgott.
- Persze. Majd hívlak. - Nyomtam egy puszit az arcára és visszasiettem a többiekhez.

Mikor leültem Harry mellé, abban a pillanatban förmedt rám.
-Mi volt ez..?! -vonta kérdőre, hirtelen be se ugrott, mire gondol.
-Mi?.. -vágtam ijedt fejet.
-Az előbb azzal a sráccal.. Ismeritek egymást?.. -kérdezett tovább, féltékeny tekintetével néha-néha Conor-ra nézett.
-Igen, képzeld, ő Conor. -mosolyogtam már. Harry-n láttam, hogy hirtelen sziven üti, bár nem igen értettem, miért.
-Értem.. -rendezte le ennyivel, és előre fordult. Rápillantottam Louis-ra, aki értetlenül nézett rám. Tátogtam amolyan "majd elmondom"-ot, ezzel ennyibe maradt. Legalábbis nekünk..
***
-Na ide üljünk fel! -mutatott egy nagy szarra Louis. Nem igen láttuk ennek a játéknak az értelmét, de azért felültünk vele. A lényeg az volt hogy egy kabinba fel meg le vittek, és hogy a kabinba egyensúlyozni kellett, különben eldől. Mire leértünk végre, már hatszor kapott el a hányinger.
-Oké, erre soha többet. -jelentettem ki, majd tovább mentünk. A srácok egy érdekes körhintára akartak felülni, amire még az is ki volt írva, hogy 18 éven aluliaknak nem ajánlott. Marhára nem volt kedvem felülni oda..
-Van egy kis gond, újra..El fogyott a kajám és éhes vagyok még.. Ez a fél fogamra se volt elég. Lehet reklamálni is fogok a gyereknek...Viszont nem akarok egyedül menni, ki jön velem? -nézett körbe rajtunk, én meg rögtön jelentkeztem, csak hogy megúszhassam, hogy erre felüljek.
-Majd én megyek! -álltam a szöszke mellé.
-Király, akkor gyere, Al. -vigyorgott, és elindultunk. Küldtem egy puszit a többieknek, bár Harry eléggé furán tekintett rám..

Harry sz.sz.:

Nagyon is tudtam, Alice miért akart Niallel menni.. Csak hogy azzal a Conor gyerekkel találkozzon... Hihetetlen féltékenység futott át a testemen, és egy fokpiszkálóval is átszúrtam volna legszívesebben a srácot..

Mire vége lett a menetnek, Alice-ék is visszaértek. Alice kedvéért ezúttal arra a kilövős izéra ültünk fel. Mikor megláttam a barna hajú, kb velünk egy idős, dolgozó csajszit megörültem, mert tudtam, hogy mi a dolga..( :g... érdekesen hangzik..xdd)
Mikor odaért hozzám és rámhajtotta azt a biztosító akármit, akkor különösen közel hajolt hozzám. Más eseteben zavart volna, de jelenleg remekül fel tudtam használni ahhoz, hogy egy kicsit visszavágjak Alice-nek.. Miután bebiztosított eleresztettem felé egy tipikus csajozós mosolyt, mire kissé elpirult és elsétált.

Alice sz.sz.~

Hihetetlen, hogy Harry így ''flörtölgetett'' a csajjal.. Már hiányzott, hogy féltékeny lehessek... Nem értem, hogy mire volt ez jó neki... A jó kedvem mindössze arra a kis időre tért vissza, míg föl-le lifteztünk, majd miután kiszabadultam az ülésből elviharoztam.

Nem igen tudtam, merre, hogyan, mikor, miért menjek, de hagytam, hogy a lábam vezessen, ráadásul nyugodt voltam, a nagy tömegben úgy se találnak meg. Vagyis azt hittem..
-Ali..! -kiabált utánam Louis, de nem akartam megállni. Bár így is beért.
-Alice, mi a baj? -kérdezett rá.
-Tudni akarod?.. A drágalátos haverod a szemem láttára flörtölt egy csajjal..! -keltem ki magamból, így Louis lecsitított.
-Jól van, nyugi.. -sokáig nem szóltunk egymáshoz, majd eszébe jutott Conor.
-Tényleg, és az a Conor..? -kérdezett rá.
-Tekintve, hogy megígértem, hogy elmesélem, elmondom.. Ő egy régi barátom, akivel 3 évig bonyolult kapcsolatban éltem, erről Harry is tud, meg még pár dologról, és most szerintem.. MEGVAN! -jutott el az agyamig. Hát persze..
-Mi? -értetlenkedett.
-Harry féltékeny volt Conor-ra, ezért bosszút akart állni, ezért flörtölt a csajjal.. -világosodtam meg. Louisnak kellett egy kis idő, míg leesett, de szépen lassan eljutott az agyáig..
-És akkor mit fogsz most csinálni?.. -kérdezte meg, azt amire a választ még én se tudtam.
-Nem tudom.. -bizonytalanodtam el.